A beígért reform késik, hangzik a román szellemi élet 36 kiemelkedő személyiségének, az Alternatíva 2000 csoportnak a nyilatkozata. A megoldás: országos polgári és politikai mozgalomban tömöríteni mindazokat, akik hisznek Románia esélyeiben. Varjujan Vosganian képviselő, a mozgalom kezdeményezője "bársonyos forradalom" szükségességéről beszél. Az Alternatíva 2000 csoport tagjai között van Andrei Plesu volt művelődésügyi miniszter, Carmen Bendovski, Andrei Cornea, Alina Mungiu közíró, Horia Roman Parapievci, Mihai Razvan Ungureanu, a hírhedt politikai nyomozás áldozatai, Rostás Zoltán. Nem ellenzékként, hanem alternatívaként lépnek fel. /A minőség forradalma. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 25./
1998. november 4.
Az RMDSZ felkérésére reagálva a Külügyminisztériumközölte, hogy támogatja a multikulturális állami egyetem létrehozását. Korábban ugyanis Csapó József szenátor a külügy figyelmébe ajánlotta a Litvániában engedélyezett lengyel tannyelvű állami egyetem példáját. A Mihai Razvan Ungureanu külügyi államtitkár által aláírt, a szenátushoz eljuttatott levél ezzel kapcsolatosan leszögezi: noha Vilniusban valóban engedélyezték a lengyel egyetemet, a litvánok rendkívül veszélyesnek ítélték meg egy lengyel tannyelvű egyetem létrehozására vonatkozó kérelmet. A lengyel egyetem létesítésére vonatkozó törekvésekhez hozzájárul a lengyel szélsőségesek területi autonómiakövetelése is, amely rendkívül aggasztja a litvánokat - idézte a dokumentumot a Mediafax. /Plesu támogatja a mulitkulturális egyetemet, de nem hatódik meg a litván példától. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 4./
1999. április 21.
A román külügyminisztérium meglepetéssel vette tudomásul, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Martonyi János magyar külügyminiszter olyan kérdésbe avatkozott, amely kizárólag Románia belügyének tekinthető - jelentette ki ápr. 19-én Mihai Razvan Ungureanu román külügyi államtitkár Gheorghe Dumitrescu ellenzéki szenátor kérdésére válaszolva. A SZDRP-s szenátor azt kifogásolta, hogy tudomása szerint a magyar kormányfő és a magyar külügyminiszter levelet küldött Angelo Sodano bíborosnak, vatikáni miniszterelnöknek II. János Pál pápa májusra tervezett romániai látogatásával kapcsolatban, támogatva azt a kérést, hogy a pápa tervezett romániai látogatása ne korlátozódjék kizárólag Bukarestbe, hanem keresse fel Erdélyt is. /A román kormányt zavarja az Orbán- levél. = /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 21./
2000. június 13.
Ez évtől kezdve fokozatosan szigorítják a határátlépést a Moldovai Köztársaság felől, a jövő esztendőtől kezdve kötelezően csak útlevéllel lehet majd belépni Románia területére - jelentette be Mihai Razvan Ungureanu külügyminisztériumi államtitkár. Elmondta: az ország keleti határán bevezetésre kerülő szigorítások "kényszerítő szükségessége" abból ered, hogy tiszteletben lehessen tartani az Európai Unió biztonsági szabályait. Az utóbbi években a román és a moldovai állampolgárok egyszerű személyazonossági igazolvánnyal léphették át a két ország közötti határt. /Szigorítják a határátlépést a román-moldovai határon. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 13./
2000. június 30.
A délkelet-európai stabilitás megteremtése nem gyors, de rendkívül fontos folyamat - jelentette ki Budapesten Németh Zsolt, a külügyi tárca politikai államtitkára román és szlovén partnerével, Mihai Razvan Ungureanuval és Jozica Puharral tárgyalt abból az alkalomból, hogy a stabilitási paktum egyes számú, a demokráciával és az emberi jogokkal foglalkozó munkaasztalának társelnökségét július 1-jétől Románia veszi át Magyarországtól, 2001 első felében pedig Szlovénia tölti be a tisztséget. Németh Zsolt sikeresnek értékelte a Magyarország által irányított munkaasztal féléves tevékenységét, és külön kiemelte a jugoszláviai ellenzéki önkormányzatokat, illetve a szerbiai független médiát támogató szegedi folyamat nemzetközileg is elismert szerepét. /Románia társelnöksége előtt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 30./
2000. július 29.
Júl. 28-án Sepsiszentgyörgyön Martonyi János külügyminiszter megbeszélést folytatott román kollégájával, Petre Romannal. Martonyi délelőtt a Bálványosi Nyári Szabadegyetemen tartott előadást. Előadásában kifejtette, hogy a magyar-román alapszerződés gyenge pontjai azok, amelyek nem szerepelnek benne. Hiányzik például a felsőoktatás témája, vagy az egyházi javak visszaszolgáltatásának kérdése. Martonyi szerint ezért az alapszerződést bővíteni kell. Martonyi kijelentését kommentálva Mihai Razvan Ungureanu külügyi államtitkár elmondta: mind az egyetem, mind az elkobzott ingatlanok visszaadásának ügyére indirekt módon utal az alapszerződés. Másfelől a román törvényhozás a tulajdonkérdés rendezésének útján halad. Az egyetemet illetően minden akadály elhárult egy romániai magyar magánegyetem létrehozás előtt, vélte a román államtitkár. A Petre Romannal való megbeszélés előtt Martonyi találkozott az RMDSZ vezetőivel. Rögtönzött sajtótájékoztatóján Martonyi leszögezte: "Nem látom megvalósíthatónak a magyar állampolgárság automatikus megadását. Azt viszont el tudom képzelni, hogy az állampolgárság egyes rendelkezéseit felülvizsgáljuk..." A két miniszter a kétoldalú kapcsolatokról tárgyalt. /Martonyi-Roman találkozó Sepsiszentgyörgyön. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 29./ Bár a megbeszélést mindkét fél igyekezett informális, "baráti" csevegésnek álcázni, megbízható források szerint azon a két ország kapcsolatainak szinte valamennyi kérdését áttekintették. Az idézett források szerint a Szegeden megkezdett párbeszéd folytatódott Sepsiszentgyörgyön, s a vacsora során a csíkszeredai magyar főkonzulátus ügye is terítékre került. A megbeszélések részleteiről egyik fél sem volt hajlandó nyilatkozni. /Tibori Szabó Zoltán: Baráti csevegés Sepsiszentgyörgyön. Martonyi és Roman között valamennyi vitás kérdés szóba került. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 31./
2004. december 28.
Calin Popescu Tariceanu kijelölt miniszterelnök dec. 26-án ismertette kormányát, a képviselőház és szenátus dec. 28-án dönt arról, hogy bizalmat szavaz-e vagy sem a kabinetnek. A parlamenti szakbizottságok dec. 27-én hallgatták meg a miniszterjelölteket. A leendő kormányban mind az RMDSZ, mind pedig a Demokrata Párt (DP) és a Román Humanista Párt (RHP) egy-egy miniszterelnök-helyettesi tisztséget kapott. Az RMDSZ erre a posztra Markó Bélát, a DP Adrian Videanut, az RHP pedig George Copost delegálta. A 24 tagú kabinetben a liberálisok tíz, a demokraták nyolc, az RMDSZ négy, a humanisták pedig három tárcát szereztek (az NLP-nek jutó miniszterelnöki tisztséget is beleértve). Markó a művelődési-, oktatási- és integrációs tárcák munkáját fogja koordinálni, Videanuhoz a gazdasági, Coposhoz pedig az üzleti élettel, a kis- és középvállalkozásokkal kapcsolatos tárcák tartoznak majd. A gazdasági tárca a humanistáké, a 35 éves Codrut Seres személyében. Monica Macovei, az Emberi Jogok Védelméért Szövetség – Helsinki Bizottság vezetője kerül az igazságügyi tárca élére. A belügyi tárcát Vasile Blaga (DP), a védelmi tárcát pedig a Fehér megyei tanács elnöke, Theodor Athanasiu (NLP) vezeti. Külügyminiszter az alig 36 éves Mihai Razvan Ungureanu (NLP) lett, a 35 éves Ionut Popescu (NLP) pedig pénzügyminiszter. Mircea Micleát kérték fel az oktatási tárca vezetésére. Miclea a Babes–Bolyai Tudományegyetem legfiatalabb professzora, aki jelenleg a pszichológia tanszéket vezeti. Az RMDSZ Operatív Tanácsa dec. 25-én úgy döntött, a szövetség a területi szervezetekért és önkormányzatokért felelős ügyvezető alelnököt, a 33 éves Nagy Zsoltot kéri fel a távközlési és informatikai minisztérium vezetésére. A kormánnyal való kapcsolattartásért felelős ügyvezető alelnök, Borbély László a szállítás- és lakásügyi, valamint a turizmusért felelős minisztériumhoz tartozó középítkezési és területrendezési részleg felügyeletével megbízott miniszter lesz, Winkler Gyula volt Hunyad megyei parlamenti képviselő pedig a gazdasági minisztériumhoz tartozó kereskedelmi részleget vezeti majd. Ioan Bolcas, a Nagy-Románia Párt alelnöke kifejtette, soha nem fognak egy olyan kabinetnek bizalmat szavazni, amelynek "az irredenta RMDSZ" is tagja. /Sz. K.: Ma szavaz a parlament a Tariceanu-kormányról. Négy RMDSZ-es miniszter: Markó, Borbély, Nagy Zsolt és Winkler Gyula. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 28./
2005. január 17.
Bukaresti kormányküldöttség kezd január 17-én hivatalos látogatást Budapesten. A delegációt Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök vezeti, s tagjai között Mihai Razvan Ungureanu külügyminiszter, illetve Sulfina Barbu környezetvédelmi miniszter mellett Markó Béla oktatásért, művelődésért és európai integrációért felelős kormányfő-helyettes is ott van. A látogatással kapcsolatban Markó Béla elmondta: fontos üzenete van a kormány és a miniszterelnök részéről ennek a látogatásnak, hiszen Calin Popescu Tariceanu első külföldi útja Budapestre vezet. A megbeszélések központjában az integrációs kérdések állnak, hiszen Románia tavasszal írja alá a csatlakozási szerződést az Európai Unióval. A román külügyminiszter kijelentésével kapcsolatban, miszerint a kétoldalú kapcsolatokat érintő kérdésekről a román félnek nem áll szándékában Budapesttel új tárgyalásokat kezdeni, Markó Béla hangsúlyozta: a mostani látogatás elvi jellegű tárgyalásokra ad alkalmat. Mihai Razvan Ungureanuval ellentétben Markó Béla úgy látja, a magyar–román kormányközi vegyes bizottságról nem kellene lemondani. /T. Sz. Z.: Magyar–román tárgyalások Budapesten. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 17./
2005. január 18.
Január 17-én budapesti látogatásra érkezett Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök. Közös magyar–román kormányülést tartanak az idén ősztől minden évben – jelentette be Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a román kormányfővel tartott közös sajtóértekezleten. A magyar kormány által tervezett nemzeti vízummal kapcsolatban Gyurcsány elmondta: azt nem etnikai alapon kívánják megadni, hanem a szomszédos ország azon állampolgárainak, akik többször szeretnének Magyarországra utazni. Kifejtette: a magyar kormány a határon túli magyarok legális képviselőinek autonómiatörekvéseit támogatja. A megbeszélés témája volt Verespatak is, Tariceanu kijelentette: a terv kivitelezése még nagyon kezdeti szakaszban van, a román kormány minden lehetséges gazdasági, pénzügyi, környezeti és társadalmi szempontot figyelembe vesz majd, és tekintettel lesz minden európai normára is. A román kormányfő meggyőződését fejezte ki, hogy a csíkszeredai főkonzulátus kérdésére is sikerül megoldást találni. Gyurcsány elmondta, egyetértettek román partnerével abban, hogy a következő időszak átfogó, nagy gazdasági-fejlesztési programjait úgy kell megfogalmazni, hogy azok tartalmazzanak közös részeket, legyenek tekintettel egymásra. A Budapestre látogató román küldöttségnek tagja Markó Béla miniszterelnök-helyettes is. Tariceanu szólt arról, hogy a román kormánykoalíciónak fontos tagja az RMDSZ, hozzájárulása alapvető jelentőségű mind a román törvényhozási munkában, mind a két ország közti kapcsolatokban. Calin Popescu Tariceanu találkozott Mádl Ferenc magyar köztársasági elnökkel és Szili Katalinnal, az Országgyűlés elnökével, valamint Orbán Viktorral. /Gyurcsány–Tariceanu találkozó Budapesten. Magyarországon kezdte a bemutatkozást az új román kormányfő. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 18./ Felmerült a Trianon film erdélyi vetítése körüli botrány is. A román miniszterelnök óvakodott az egyértelmű állásfoglalástól. Azt azonban elmondta, hogy nem tartja szerencsésnek sem az egyes román hatóságok túlbuzgóságát, de Koltay Gábor rendező témaválasztását sem. Hiller István kulturális miniszter, aki Markó Béla román miniszterelnök-helyettessel folytatott tárgyalást, közölte: a magyar kormány továbbra is szorgalmazza, hogy Sepsiszentgyörgyön jöjjön létre egy magyar kulturális intézet, a bukaresti magyar kulturális intézet fiókjaként. A román küldöttség tagjai kétoldalú tárgyalást folytattak magyar partnerükkel. Mihai Razvan Ungureanu külügyminiszter Somogyi Ferenccel, Sulfina Barbu környezetvédelmi miniszter Persányi Miklóssal, Emil Dinga, az európai integrációs ügyek minisztere Baráth Etele tárca nélküli miniszterrel, Vasile Blaga belügyminiszter Lamperth Mónikával tárgyalt. /Csinta Samu: Bukarest felé tekint Gyurcsány. = Krónika (Kolozsvár), jan. 18./
2005. január 25.
Január 24–25-én Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök hivatalos munkalátogatáson vesz részt Brüsszelben. A hivatalos küldöttség tagjaként a román kormányfőt Markó Béla szövetségi elnök, miniszterelnök-helyettes kíséri el, valamint Monica Macovei igazságügy-miniszter, Vasile Blaga belügy- és Mihai Razvan Ungureanu külügyminiszter. José Manuel Durao Barroso európai bizottsági elnök reményét fejezte ki, hogy nem lesz akadálya annak, hogy az Európai Unió április 25-én aláírja a csatlakozási szerződést Romániával. /Barroso segítséget ajánl Románia EU-csatlakozásához. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 25./
2005. február 3.
Az Európai Parlament külügyi bizottságának meghallgatásán Schöpflin György, a Fidesz-MPSZ listáján megválasztott EP-képviselő azt tudakolta Mihai Razvan Ungureanu külügyminisztertől, hogy a román diplomáciában miért nem dolgozik egyetlen magyar etnikumú román állampolgár sem. Válaszában a külügyminiszter kifejtette: a kormány már tett is lépéseket e probléma megszüntetésére. Ungureanu a továbbiakban azt mondta: a decentralizáció és a regionális politikák keretében fogják kialakítani a helyhatósági-önkormányzati-regionális hatalmat. /Salamon Márton László: Sikert aratott a külügyminiszter. = Krónika (Kolozsvár), febr. 3./
2005. február 17.
A nagy amerikai zsidó szervezetek elnökei konferenciájának küldöttsége február 15-én találkozott Calin Popescu Tariceanu kormányfővel Bukarestben. A román-amerikai és a román-izraeli „különleges kapcsolatok bővítését és megszilárdítását”„ hangoztatták. A román szempontból történelmi premiernek számító találkozón az amerikai vendégek rámutattak: a nagy amerikai zsidó szervezetek igen fontosnak tartják a NATO-tagsággal rendelkező és a jövőben az Európai Unióba betagozódó Románia szerepét a regionális és a globális együttműködés és a párbeszéd szellemének fenntartásában. Az Egyesült Államok 52 nagy zsidó szervezetének elnökeit tömörítő ernyőszervezet küldöttségét fogadja Traian Basescu államfő is. Románia amerikai vendégei megbeszéléseket folytatnak Mihai Razvan Ungureanu külügyminiszterrel, Mona Musca művelődési és kultuszminiszterrel, Mircea Miclea oktatási miniszterrel, a képviselőház és a szenátus vezetőivel, valamint a romániai zsidó közösség képviselőivel. /Az amerikai zsidó szervezetek elnökei találkoztak a kormányfővel. Történelmi premier. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 17./
2005. május 6.
Miután egy hónapig nem kívánt nyilatkozni az Irakban túszul ejtett három román újságíró körüli történésekről, az Amerikai Egyesült Államokban tartózkodó Mihai Razvan Ungureanu külügyminiszter május 5-én megtörte a csendet. A tárcavezető úgy nyilatkozott, fel sem merült az, hogy túszejtők kérésére Románia kivonná csapatait Irakból. A külügyminiszter arról nem kívánt beszélni, hogy a bukaresti hatóságok valóban közvetlen kapcsolatban állnak-e a túszejtőkkel. /B. B. E.: Ungureanu: nem vonjuk ki a csapatokat Irakból. = Krónika (Kolozsvár), máj. 6./
2005. május 7.
Mihai Razvan Ungureanu külügyminiszter azt nyilatkozta a Mediafaxnak, hogy az amerikai katonai támaszpontok romániai telepítésével kapcsolatos politikai döntés megszületett Traian Basescu államfő amerikai látogatása alkalmával, George W. Bush elnökkel folytatott megbeszélés nyomán. A hivatalos látogatáson az Amerikai Egyesült Államokban tartózkodó külügyminiszter közölte, a következő hetekben egy amerikai külügyminisztériumi delegáció látogat Romániába és Bulgáriába. /Amerikai támaszpontok Romániában. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 7./
2005. május 30.
A Duna–Körös–Maros–Tisza Regionális Együttműködés nyolcéves története során először lehet sikeres, valósíthat meg konkrét gazdasági, szociális terveket – értékelték a fejlesztési stratégia elfogadását Szegeden a DKMT-t alkotó térségek önkormányzati vezetői és a három ország külügyminiszterei: Somogyi Ferenc, Mihai Razvan Ungureanu és Vuk Draskovic. A több mint 70 ezer négyzetkilométernyi területű és közel 5,5 millió lakosú eurorégió május 28-i közgyűlésén megszavazott projekt az egészségügy, a társadalombiztosítás, a szakmai továbbképzések, a mezőgazdaság és a területfejlesztés terén is a határokon átnyúló együttműködések erősítése érdekében született. Első ízben fordult elő az 1997 óta megrendezett DKMT-napokon, hogy Magyarország, Románia, valamint Szerbia és Montenegró külügyminiszteri szinten képviseltette magát. /Pataky Lehel Zsolt: Magyar–román–szerb külügyminiszteri találkozó. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 30./
2005. június 21.
A XVI. Bálványosi Nyári Szabadegyetem július 17-24-e között lesz, számos román és magyar politikus, közéleti személyiség látogat Tusnádfürdőre. Szabó András főszervező és Ilyés Szabolcs, a tábort szervező ErGo Egyesület ügyvezető elnöke elmondta, a magyarországi meghívottak listáján Orbán Viktor volt miniszterelnök, Schöpflin György és Gál Kinga európai parlamenti képviselő, Martonyi János volt külügyminiszter, Matolcsy György volt gazdasági miniszter, Kövér László, a Fidesz országos választmányának elnöke, valamint Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke is szerepel. Meghívták a magyarországi kormánypártok képviselőit is. Várják többek között Mihai Razvan Ungureanu külügyminisztert, Smaranda Enachét, a Pro Europa Liga társelnökét és Renate Weber elnöki tanácsadót, ugyanakkor az RMDSZ néhány vezető politikusától is pozitív visszajelzést kaptak. /Lázár Lehel: A magyar kormány képviselőit is várják Tusnádra. = Krónika (Kolozsvár), jún. 21./
2005. június 30.
Somogyi Ferenc külügyminiszter június 29-én rövid látogatást tett Temesváron a Magyar Házban, ahol Temes és Arad megyei RMDSZ-es tisztségviselőkkel találkozott. A miniszter a vidék szórványmagyarságának helyzetéről, oktatáspolitikájáról, civil szervezeteinek tevékenységéről kívánt tájékozódni. Király András és Halász Ferenc területi RMDSZ-elnökök elmondták, a két megye magyarsága nagyjából ugyanazokkal a gondokkal küzd – elvándorlás, kiöregedés, asszimiláció, a magyar gyerekek román iskolába íratása, az anyanyelvismeret fogyatékosságai. Halász Ferenc a magyar közösségeket is sújtó bánsági árvizekről is tájékoztatta a külügyminisztert, és köszönetét fejezte ki a magyar kormánynak a veszély elhárításában és a károk felszámolásában nyújtott hatékony segítségért. Somogyi Ferenc június 30-án Mihai Razvan Ungureanu román külügyminiszterrel tárgyal Temesváron. /Pataky Lehel Zsolt: A szórványmagyarsággal ismerkedett a magyar külügyminiszter. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 30./
2005. július 1.
– Közös fejlesztési tervek kidolgozása és az uniós keretek között megvalósuló fejlesztési projektek azonosítása szerepel majd az őszi magyar–román kormányülés napirendjén – jelentette ki Somogyi Ferenc külügyminiszter Temesvárott. A magyar külügyi tárca vezetője megbeszéléseket folytatott Mihai Razvan Ungureanu külügyminiszterrel. A bukaresti közös kormányülésen szó lesz a nemzeti fejlesztési tervek összehangolásáról – közölte Ungureanu, kiemelte a magyarországi és romániai megyéket, valamint a Vajdaságot tömörítő Duna–Körös–Maros–Tisza Eurorégiót, amely a legtöbb megvalósítható közös tervvel rendelkezik. /Közös fejlesztési tervekről beszélnek majd a román–magyar közös kormányülésen. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 1./
2005. július 1.
Erdélyben a tavalyi magyarországi népszavazás után még mindig ellenségesen viszonyulnak az emberek a magyarországi kormánypártokhoz. Ezt bizonyítja, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt nem hívták meg a július 3–9. között zajló, a II. Kárpát-medencei Ifjúság és az Európai Unió című tusnádfürdői táborba, ezzel szemben a román kormányfő kapott meghívót. Borboly Csaba, a diákszemináriumot szervező, az RMDSZ-szel együttműködő Magyar Ifjúsági Értekezlet elnöke elmondta: noha tavaly jelen volt a táborban Medgyessy Péter, akkori magyar kormányfő, az idén nem küldtek meghívót Gyurcsánynak. Borboly közölte: egyrészt felmérést készítettek a fiatalok között, akiknek az volt az óhajuk, hogy a magyar miniszterelnököt ne hívják meg, másrészt pedig a táborban a szakmai részre, az integrációval kapcsolatos kérdésekre kívánnak hangsúlyt fektetni. A táborban az RMDSZ számos tisztségviselője mellett jelen lesz Baráth Etele integrációs miniszter, Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára, Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke és Csáky Pál, a szlovák kormány miniszterelnök-helyettese. A szervezők Calin-Popescu Tariceanu román miniszterelnököt és Mihai Razvan Ungureanu román külügyminisztert is meghívták, de ők elfoglaltságukra hivatkozva közölték, nem tudnak részt venni az előadáson. /Dermedt magyar–magyar viszony. Gyurcsányt nem hívták meg Tusnádfürdőre. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 1./
2005. július 6.
Szoktatni kell a területi autonómia gondolatához a román politikusokat és a közvéleményt – mondta az MTI-nek Sógor Csaba, az RMDSZ szenátora, aki Garda Dezső képviselővel együtt ismét benyújtottak a parlamentnek a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által kidolgozott, a Székelyföld területi autonómiájáról szóló törvénytervezetet. Az RMDSZ hivatalos álláspontja szerint az SZNT-tervezet mind szakszerűség, mind kivitelezhetőség szempontjából politikailag elhibázott. Emellett veszélyezteti a Tariceanu-kormány által már elfogadott, a kisebbségi státusról szóló jogszabály-tervezet folyamatban levő megvitatását és parlamenti elfogadását. Tavaly, az előző törvényhozási ciklusban hat akkori RMDSZ-képviselő egyszer már benyújtotta a törvénytervezetet a törvényhozó testületnek. A szenátus és a képviselőház illetékes szakbizottságai akkor mint alkotmányellenes kísérletet. elutasították a tervezetet. Mind Sógor Csaba, mind pedig Garda Dezső azzal indokolta az RMDSZ álláspontjával ellenkező lépését, hogy őket „választási ígéreteik” és székelyföldi választóik különböző formában kifejezésre juttatott autonómia-törekvése kötelezte. Sógor Csaba azért is vállalta a tervezet újból benyújtását, hogy Mihai Razvan Ungureanu külügyminiszter máskor ne mondhassa a Bukarestbe látogató európai parlamenti képviselőknek: Romániában nincs igény a területi autonómiára. /Ismét benyújtották a székely területi autonómiatervezetet. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 6./
2005. október 1.
A hamarosan megkezdődő közös, román–magyar kormányülést készítették elő szeptember 30-án Gyulán, a román és magyar külügyminiszter találkozóján. Mihai Razvan Ungureanu román és Somogyi Ferenc magyar külügyminiszter szerint eredményes volt a megbeszélés, a konzuli hálózatok bővítését és a kulturális problémákat is megtárgyalták. A közös találkozón 11 memorandumot, 8 egyezményt, 3 közleményt és 4 kormányhatározatot fogadnak majd el. A Gozsdu Alapítvány létrehozásáról is szó esett, de időpontot nem közöltek. /Sólya R. Emília: Megegyezésre jutottak a külügyminiszterek. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 1./
2005. november 9.
Mihai Razvan Ungureanu külügyminiszter átadta Calin Popescu Tariceanu kormányfőnek az Európai Bizottság figyelmeztető levelét, amelyet Oli Rehn bővítési biztos küldött. A levél nagy vonalakban megismétli az október 25-én ismertetett országjelentés következtetéseit, átveszi a figyelmeztető jeleket is. Az áruk szabad forgalmával kapcsolatos részben a levél sürgeti egy átfogó közbeszerzési törvény mielőbbi elfogadását, ellenkező esetben hátrányos helyzet alakul ki a kohéziós és strukturális alapok elosztásában. A levél hangsúlyozza, meg kel valósítani az adó- és illetékügyi európai tájékoztató rendszert. A levél kitér az igazságügy és belügyek fejezetére is: szigorítani kell az ellenőrző procedúrákat a határátkelőkön, továbbá egyértelmű bizonyítékokat kell felmutatni a korrupció elleni harcban. /Megérkezett az EB figyelmeztető levele. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 9./
2005. november 23.
A kisebbségi törvény elfogadására sürgették Romániát november 22-én az Európai Unió brüsszeli intézményrendszerének különböző fórumain, és Bukarest újabb felszólításokat kapott arra is, hogy hajtsa végre a már elfogadott törvényeit. Az Európai Parlament külügyi bizottsága – Mihai Razvan Ungureanu román külügyminiszter jelenlétében – vitát folytatott a Romániával foglalkozó EP-jelentésről, és ezzel párhuzamosan ülést tartott az EP-román vegyes bizottság is. A két ülésen Olli Rehn bővítésügyi EU-biztos mellett Gál Kinga (Fidesz-MPSZ), Dobolyi Alexandra (MSZP) és Szent-Iványi István (SZDSZ) magyar képviselők is kiemelték a kisebbségi törvény jóváhagyásának és gyakorlatba ültetésének fontosságát, továbbá az EP Finnugor Fóruma is a jogszabály elfogadására szólította fel Bukarestet. /EU-sürgetés a kisebbségi törvénynek. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 23./
2006. február 6.
Traian Basescu elnök ukrajnai látogatása során több ízben napirendre került az ottani, mintegy 500 ezer főnyi román kisebbség helyzete. Cernauti-i beszédében rámutatott: a román kormány rendelkezik a határon túli nemzetrészek támogatásához szükséges pénzalapokkal. Hrusauti község lakossága román nemzeti zászlókkal várta vendégét, aki rögtönzött beszédében kijelentette: „Mikor Cernauti és Chisinau nevét kiejtjük, lelkünk egy darabja szólal meg.” A cernauti-i egyetemen tartott előadásában Basescu elnök sokallta az ukrajnai románok 24 szervezetét, mondván, hogy ha egyetlen érdekvédelmi szövetségbe tömörülnének, sokkal nagyobb szavuk lehetne, és az anyaország is jobban segíthetné őket. 2000-ben Mihai Razvan Ungureanu (jelenleg külügyminiszter, akkor államtitkár) 35 tagú küldöttség élén Ukrajnába látogatott. Hazatérte után interjújában rámutatott: „Ottani nemzetrészünk révén jószomszédsági kapcsolatokat építünk ki Ukrajnával. Másfél tonna román könyvet és néhány számítógépet vittem ajándékba nekik. Arra kértük az ottani hatóságokat, hogy növeljék meg az ungvári rádió és televízió román nyelvű műsorának adásidejét, az ukrajnai románok kitehessék nemzeti jelképeiket, kértem egy állami finanszírozású román újság beindítását. Örülnék, ha Bukovina helységei, Cernauti utcái visszakapnák eredeti román nevüket.” Közben 2000. április 14-én Kovászna megyei románok egy csoportja tüntetést szervezett Sepsiszentgyörgyön, hogy a háromszéki utcák ne kapjanak magyar elnevezést. 2005. december 12-én Gheorghe Funar, a Nagy-Románia Párt szenátorának törvénytervezete be akarta tiltani az erdélyi helységek és utcák magyar elnevezését azzal az indokkal, hogy ez a Horthy-korszak öröksége. A javaslatot mind a szenátus, mind a képviselőház leszavazta. A Ziua bukaresti lap 1998. szeptember 11-i száma szerint az ukrajnai románság helyzete tarthatatlan. Iskoláiból hiányzanak a román nemzeti jelképek, a gyermekeknek reggelenként az ukrán himnuszt kell énekelniük. Egyre kevesebb az önálló román iskola, ukrán tagozatok létesítésével a hatóságok fokozatosan felszámolják ezeket. A Jurnalul National lap 2005. november 11-i száma megállapította, hogy Ukrajnában az önálló román iskolák rendre megszűnnek azáltal, hogy ukrán osztályok indulnak be. 1997. novemberében Valeriu Tabara képviselő, a PUNR elnöke bizalmatlansági indítványt nyújtott be Hargita-Kovászna románságának „súlyos helyzetével” kapcsolatban. Eszerint az önálló magyar iskolák létrehozása súlyos tévedés volt, csakis az RMDSZ agresszív, szeparatista politikájának eredménye, ezért ezt a szélsőséges pártot ki kell iktatni a politikai életből. A tervezetet a parlament leszavazta. /Barabás István: Ukrajnai leckék. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 6./
2006. február 14.
Erőteljes kampányba kezdtek az elmúlt napokban az ortodox egyházhoz és a nacionalista román pártokhoz közel álló erők annak érdekében, hogy az októberi bukaresti közös román–magyar kormányülésen a budapesti Gozsdu Közalapítvány létrehozásáról aláírt egyezményt a törvényhozás ne hagyja jóvá. A megállapodás szerint a felek évente legalább 200 ezer eurós állami költségvetési támogatást juttatnának az alapítványnak, amely Gozsdu Manó (Emanoil Gojdu) emlékének ápolását és a magyar–román kapcsolatok erősítését szolgálná. A magyar fél az egyezményt tavaly ősszel ratifikálta, a román kormány november végén nyújtotta be a törvényhozásnak a ratifikáláshoz szükséges törvénytervezetet. A román kabinet a Gozsdu-megállapodást sürgősségi kormányrendelettel ratifikálta. Ezt a parlamentnek meg kell erősítenie. A bukaresti képviselőház jogügyi szakbizottsága a tervezet megvitatását a múlt héten elnapolta, s erre a hétre a bizottság elé kérette Mihai Razvan Ungureanu külügyminisztert, akitől részletes magyarázatokat vár. A Román Ortodox Egyház szinódusa az elmúlt napokban úgy döntött, hogy elöljáróinak szorgalmazniuk kell Godzsu végrendeletének tiszteletben tartását, aki vagyonát a magyarországi és erdélyi ortodoxokra hagyta. Emanoil Gojdu, akit a magyar kortársai Gozsdu Manóként ismertek, hatalmas vagyonát 1870-ben bekövetkezett halála előtt végrendeletileg „a tanulni vágyó ortodox román fiatalokat” segítő alapítványra hagyta. A Gozsdu Alapítvány 1870-ben kezdte meg működését Budapesten, az Erdélyi Ortodox Nemzeti Kongresszus (a későbbi erdélyi ortodox mitropólia) védnöksége alatt, majd székhelyét az első világháború után Nagyszebenbe tette át. Az alapítvány 1918-ig mintegy ötezer erdélyi román ortodox diáknak nyújtott ösztöndíj formájában támogatást. Román törvények értelmében a húszas évek elején Erdélyben olyan magyar alapítványi vagyonokat – például a Tanítók Házát Kolozsváron, a nagyszebeni Mária Terézia Árvaházat, vagy a Háromszéki Tanalapot – államosítottak, amelyek visszaköveteléséről később – akár a Gozsdu-vagyonért cserében – a román fél hallani sem akart. 1926-ig a románok szabadon rendelkezhettek a Gozsdu-alapítvány jövedelmével, de azt követően a magyar fél az alapítvány számláit zároltatta. A Gozsdu-vagyon rendezetlensége 1946-ban ismét felvetődött. Akkor a magyar fél álláspontja az volt, hogy mivel 1944. augusztus 23-án beállt a hadiállapot, a nemzetközi joggyakorlat szerint, a korábban kötött egyezmények semmissé váltak, s az egész kérdést újra kell tárgyalni. A románok a párizsi béketárgyalásokon komoly vagyoni követelésekkel álltak elő, s ezek között szerepelt a Gozsdu-vagyon visszaszerzése is. Ezeket a követeléseket azonban az oroszok sem támogatták. Miután 1948-ban Romániában megtörtént a teljes államosítás, a magyar fél szorgalmazta azt, hogy az államosított magyar vállalatokért és pénzintézetekért Románia fizessen kárpótlást. Ettől kezdve a románok a Gozsdu-vagyon kérdését nem erőltették, hiszen tudták: Magyarországnak sokkal nagyobb kártérítendő vagyona van, mint a román félnek. A két ország 1953. július 7-én pénzügyi egyezményt kötött. Ebben mindkét fél lemondott a másikkal szemben korábban támasztott valamennyi követeléséről. Az egyezményben a Gozsdu-vagyon név szerint ugyan nem szerepel, de a magyar fél teljesen egyértelműnek tartotta, hogy a románok ekkor a Gozsdu-vagyonról is lemondtak. Magyarország ekkor nagyságrenddel nagyobb vagyonkövetelésről mondott le, mint a románok. A két kormány 1997 után számtalan alkalommal tárgyalt a Gozsdu-örökségről. E tárgyalások nyomán született meg a tavaly októberben aláírt magyar–román egyezmény. /Tibori Szabó Zoltán: Gozsdu-vita újra, végkimerülésig? = Szabadság (Kolozsvár), febr. 14./
2006. május 6.
Mihai Razvan Ungureanu külügyminiszternek a Realitatea TV-ben ismét meg kellett magyaráznia Bécsben tett megjegyzését: osztrák üzletemberek úgy jöjjenek Romániába, mintha egy otthoni tartományba akarnának befektetni. Ezt a román sajtó úgy tálalta, hogy Ungureanu eladta az országot Ausztriának, következésképpen hazaáruló, amit az is bizonyít, hogy európai fórumokon kiáll a kisebbségi törvény és a Gozsdu Közalapítvány mellett. Márciusban Corneliu Vadim Tudor, a szélsőséges Nagy-Románia Párt elnöke a külügyminiszter lemondását követelte. Miért támadják ennyire Ungureanut? Válaszként Barabás István idézte a Lettre Internationale román kiadásának 1998/26-os számát, melyben Ungureanu – akkor a iasi-i Tudományegyetem tanára és külügyi államtitkár – tanulmányt közölt a következő címmel: Milyen jövőjük van a jelenkori román történelmi mítoszoknak? Néhány gondolata már merényletnek hathatott a szélsőséges nacionalizmus számára, talán ezért van az iránta tanúsított ellenszenv. Tanulmányában azt írta: „A történelmi mítoszoknak nagyon jól meghatározott helyük van a historiográfiában: olyan formában szabják át a történelmet, hogy a múlt kényelmessé és elviselhetővé váljék, hogy feloldjanak a vétkek alól, megszabadítsanak a lelkiismeret-furdalástól. És ugyancsak a mítoszok segítenek egy nemzetnek megbékülni saját bűneivel. Stephen Fischer Galati professzor 1979-ben a témának szentelt New York-i konferencián tételesen kimondta: a történelmi mitológia arra hivatott, hogy a 19. és 20. század román államának vezetői számára biztosítsa a legitimitást. Ebből a tételből kiindulva, a mítoszok két fajtáját határozta meg úgy, ahogy azok a romantikus román történészek laboratóriumaiban klónozással megszülettek. Kifelé arra hivatottak, hogy igazolják a románok történelmi jogát Besszarábia, Bukovina, az egész Bánát és Dobrudzsa területéhez. Befelé pedig megfigyelhető politikusoknak az a törekvése, hogy érveiket a román nemzet forradalmi és nemzeti hagyományaival támasszák alá. A történelmi jogok ugyanis szerintük az ősöktől (trákok, dákok, dák-rómaiak) származnak, ezért minden területnek, amelyet ők is laktak, Románia határain belül kellene lennie – így született meg az első világháború után Nagy-Románia. Ez a momentum a nemzeti történelem csúcsa, mert föltette a koronát a sok évszázados harcokra, amelyeket a románok szüntelenül vívtak rosszindulatú szomszédaikkal... A román történészek számára a nacionalizmus egyet jelent a nemzeti öntudattal. A román nacionalizmus egész sor mítoszt szült. Ilyen például az a tétel, miszerint a román nacionalizmus gyökerei a dák-római ősökig nyúlnak vissza, hogy Mihai Viteazul nacionalista beállítottságú volt, és hogy tudatosan vallotta a románok jogát Erdélyhez. A román történészek pátosszal beszélnek a múlt nagy személyiségeiről, sokuk számára a román múlt egyet jelent a román öntudattól áthatott elődök életrajzával.” /Barabás István: Balkáni bosszú. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 6./
2006. május 31.
Ismert romániai és külföldi értelmiségiek május 30-án elektronikus úton tiltakozó levelet küldtek a bukaresti Ziua című napilap szerkesztőségébe, az utóbbi időben a hasábjain egyre gyakrabban megjelenő uszító hangvételű, nacionalista és idegengyűlölő tartalmú írások, különösen Victor Roncea gyűlöletbeszédet idéző cikkei ellen. Roncea legutóbb a Ziua május 29-i számában írt – Ungureanu nyelve címmel, a román külügyminiszterre célozva – bujtogató publicisztikát. Az értelmiségiek által összeállított Tiltakozás megállapítja: „Eszméi, amelyek elfogadhatatlanok a civilizált sajtóban, apoteotikusan és vegytiszta vasgárdista szellemben bujtogatnak: »Parancsnok, add ki az utasítást!« 2006. február 13-i írásában Roncea felvetette a kérdést, hogy el kell bocsátani mindazokat a személyeket, akik »Románia ellen cselekednek«. Minthogy akkor senki sem kérdezte meg tőle, hogy rendelkezésére áll-e az »árulók« listája, ez már, íme, értelmét vesztette. A lista azonban szükség esetén hozzásegíthet a »Parancsnok utasításának« gyakorlatba ültetéséhez.” A Tiltakozás megállapította, hogy a Ziua nem egy szerzője vesz részt nacionalista-szekuritátés támadásokban, amelyeknek olyan személyiségek estek áldozatul, mint Vladimir Tismaneanu, Smaranda Enache és most Mihai Razvan Ungureanu. „A Románia elnöke által nemrég jóváhagyott felbujtás elleni törvények értelmében az ügyészségnek vizsgálatot kell indítania annak megállapítására, hogy ki áll az »Árulásellenes Nemzeti Ügyosztály« és a Roncea által Codreanut és Simát idéző módon említett »Parancsnok« mögött. Másfelől a lap vezetőségének, különösen Sorin Rosca Stanescunak és azoknak a szerzőknek, akik bizonyos hitelt kölcsönöznek ennek a kiadványnak, ha megkésve is, tudatosítaniuk kellene az igazi veszélyt, amelyet az ilyen cikkek jelentenek. Konkrét lépést várnak Sorin Rosca Stanescu főszerkesztőtől. A Tiltakozás aláírói között van Liviu Antonesei, Mihai Chioveanu, Adrian Cioflanca, Andrei Cornea, Victor Eskenasy (Prága), Marco Maximilian Katz, Dan Matei, Andrei Oisteanu, Marta Petreu, Liviu Rotman, Michael Shafir, Tamás Gáspár Miklós (Budapest), Daniel Ursprung (Zürich), Ion Vianu, Leon Volovici (Jeruzsálem), a hazai magyar publicisták közül pedig Ágoston Hugó, Bányai Péter, Tibori Szabó Zoltán, Visky András. Az ÚMSZ megkeresésére Victor Roncea elmondta: perelni készül a tiltakozó levél aláíróit. A Ziua külpolitikai rovatvezetője „mocskos és alaptalan támadásnak” tartja a levélben foglaltakat. „Mi köze lenne írásaimnak a Vasgárdához? A »Parancsnok« alatt Traian Basescu államfőt értettem, az »Árulásellenes Nemzeti Ügyosztály« alatt pedig a Legfelsőbb Védelmi Tanácsot, amelynek hatáskörébe – Basescu parancsnoklatával – a hazaárulásos esetek tartoznak” – szögezte le a Ziua újságírója./Levél ordas eszmék ellen. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 31./
2006. június 5.
Az ÚMSZ által is közölt Tiltakozáshoz egyre több ismert személyiség csatlakozik a határon innen és túlról. A dokumentumban tizennyolc hazai és határon túli személyiség tiltakozott a Ziua című napilap hasábjain „az utóbbi időben egyre gyakrabban megjelenő uszító hangvételű, nacionalista és idegengyűlölő tartalmú írások, különösen Victor Roncea gyűlöletbeszédet idéző cikkei ellen”, amelyek az aláírók szerint „vegytiszta vasgárdista szellemben bujtogatnak”. A dokumentum a Ziua május 29-i számában Ungureanu nyelve címmel közölt cikkből indul ki, azonban Michael Shafir, a főkezdeményező szerint „ez csupán a csepp volt, amellyel betelt a pohár”. Roncea kifogásolt írásának zárómondata ugyanis: „Parancsnok, add ki az utasítást!” A Ziua a Tiltakozásra adott válaszában azt állítja, hogy a „parancsnok” mögött nem a tiltakozók által sejtett Horia Sima vasgárdista vezetőt, hanem Traian Basescu egykori hajóparancsnokot kell keresni. Az Adrian Patrusca által jegyzett válaszcikk ugyanakkor sejteti: a tiltakozás politikai indíttatású: „valójában a külügyminiszternek telt be a pohár”, ezért felhívta ismerőseit, hogy a védelmére kelljenek. Patrusca cikke azzal vádolta a Tiltakozás aláíróit, hogy Mihai Razvan Ungureanu védelmére kelve ők maguk bizonyultak zsidógyűlölőnek. „Antiszemita az, aki megengedi magának, hogy a zsidók szenvedését felhasználja saját érdekében” – áll a cikkben. Michael Shafir, a Tiltakozás főkezdeményezője a Szabad Európa Rádiónak adott interjúban azonban rámutatott: a Tiltakozás nem elsősorban az antiszemitizmus ellen irányult. Az Ungureanu nyelve című írás „csupán az utolsó csepp a pohárban”, mert ez az első olyan írás, amely teljesen egyértelműen gyilkosságra szólít fel. „A zsidóellenes cikkek száma messze elmarad az utóbbi időben egyre nyilvánvalóbban magyarellenes, magyar kisebbségellenes cikkeké mögött” – mutatott rá a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetem professzora. A Ziua szerint ellenben az újság „ártatlanságát” az is bizonyítja, hogy Nicolae Cajal, a zsidó hitközösségek egykori vezetőjének unokaöccse elvállalta a lap képviseletét a „vádlók” ellen indítandó perben. Időközben folyamatosan dagad az aláírók tábora. /A magyarellenesség ellen tiltakoztak a „tizennyolcak”. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 5./
2006. június 6.
A Fekete-tenger térségéből és a Távol-Keletről érkező munkaerő-hullámmal kell számolnia Romániának EU-csatlakozását követően. Erre Mihai Razvan Ungureanu külügyminiszter hívta fel a figyelmet, aki szerint a hatóságok nem készültek fel az országban nagyobb kereset reményében beáramló törökök, grúzok, moldovaiak befogadására. Háromszéken heves ellenkezést váltott ki a sepsiszentgyörgyi Olt Rt. textilgyár terve, hogy kínai varrónők alkalmazásával fedezzék a megszaporodott megrendelésekhez szükséges munkaerőt. A háromszéki kínai munkaerőimport ügyében Puskás Bálint szenátor is interpellált. Egy bákói konfekcióüzem ezer kínai munkásnő alkalmazására kért engedélyt a helyi munkaerő-elhelyezési hivataltól. /Králik Lóránd: Eláraszt az olcsó keleti munkaerő? = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 6./
2006. július 4.
Több milliárd dollárt érő földgáz- és kőolajtartalék, illetve a Duna-delta természetvédelmi övezetének épsége a tétje a Bukarest és Kijev között július 4-én kezdődő tárgyalássorozatnak. A román és az ukrán külügyminiszter Odesszában a Fekete-tenger kontinentális talapzatának elosztása és a Bisztroje-csatorna felépítése miatt kialakult, évek óta húzódó konfliktusra próbál megoldást keresni. Mihai Razvan Ungureanu és Borisz Taraszjuk találkozója csupán az első fordulója lesz az egyeztetés-sorozatnak. Románia és Ukrajna hatvan évvel a második világháború lezárása után még a két ország közötti határ meghúzásán vitatkozik. A talapzat elosztásáról még 1967-ben kezdődtek az egyeztetések az akkori Szovjetunióval. A tárgyalások húsz év után eredménytelenül végződtek, és Ukrajna függetlenné válása után kezdődtek el újra. A két ország 1997-ben aláírta ugyan a jószomszédsági alapszerződést, de a közös határokat rögzítő, illetve a talapzat elosztásáról szóló iratokat nem. A román Külügyminisztérium 2004. szeptember 26-án fordult a Nemzetközi Bírósághoz. Ennek megfelelően a román fél 2005 augusztusában eljuttatta hivatalos álláspontját Hágába, Ukrajna pedig idén májusban tette meg ugyanezt a lépést. A Duna-deltai Bisztroje-csatorna megépítése körüli diplomáciai viszály újabb keletű. Az ukránok két évvel ezelőtt azért kezdték meg a munkálatokat, mert jelenleg kizárólag román felségvizeken, a Duna-delta Sulina-ágán hajózhatnak ki a Fekete-tengerre, s ennek használatáért az elmúlt öt évben 600 millió dollárt kellett fizetniük. Azonban a Duna-delta természetvédelmi övezete mintegy kilencven hal- és háromszáz madárfajtának ad otthont. Kijev a múlt év szeptemberében, a Bukarest által kért környezeti hatástanulmány elkészültéig felfüggesztette a munkálatokat – tervéről azonban nem mondott le. /Cseke Péter Tamás: Kijevet „puhítja” Bukarest. Román-ukrán külügyminiszteri találkozót tartanak Odesszában. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 4./
